Alice csodaországban

Miközben Rebeka aludt Lili úgy döntött, hogy kicsomagolja a maradék dobozokat. Az egyik dobozban megtalálta a régi iskolás fotóalbumjukat. Miközben a fotóalbumot nézegette megakadt a szeme egy képen.

~Megmutatom Rebinek!~gondolta Lili.

- Szia Rebi. Ébren vagy?-jött be a szobába Lili.

- Eddig nem voltam, de most már ébren vagyok.-ült föl az ágyban Rebeka.

- Ezt találtam az egyik dobozban. Emlékszel?

- Ó, igen.

Visszaemlékezés: Rebi szemszögéből

Ma van a nagy nap. Ma választják ki a szereplőket az előadáshoz. Már nagyon izgulok, hogy mi lesz.

- Lili! Nem láttad a ruhámat? Még este ideraktam a fotelra, de most nincs itt.-kiabáltam.

- Azt hittem megint csak trehány voltál, ezért bevágtam a szekrénybe.

Basszus. Tudtam, hogy pont ma lesznek gondok. Annyira szeretném Alice szerepét! Szerencsére a ruha a kupac tetején volt. Gyorsan kivettem és felöltöztem. Ekkor megszólalt a csengő.

- Kinyitom!-kiabáltam le Lilinek. Gyorsan leszaladtam a lépcsőn és kitártam az ajtót.

- Szia Lys!-mondtam és adtam neki egy csókot.

- Szia! Látom nagyon izgulsz a válogatás miatt.-mosolyodott el Lysander.

- Hogy érted azt, hogy látod?-csodálkoztam.

- Remeg a kezed.

- Upsz… Szólok Lilinek, hogy siessen és indulhatunk. … Lili! Sietnél egy picit?

- Menjetek csak nyugodtan, majd a suliban talizunk.

- Akkor szerintem indulhatunk.-mosolyogtam rá Lys-re. Olyan mázlista vagyok, hogy Lysander velem jár!

Amikor megérkeztünk a suliba, különváltunk,  mert máshol voltak a meghallgatások. Lys-t bármennyire nyaggattam, nem árulta el, hogy melyik szerepre jelentkezik. Pedig nagyon kíváncsi vagyok rá! A meghallgatás gyorsan ment, nagyon hamar sorra kerültem.

- Melyik szerepre jelentkezik a kisasszony?-kérdezte az igazgató, mert ő volt az egyik zsűri.

- Én Alice szerepét szeretném játszani.

- Rendben. Akkor kezdje el. Játsza el azt a részt, amikor Alice találkozik a fehér nyúllal. Kérem a fehér nyulat!-intett az igazgató egy nőnek. Nagy meglepetésemre Lysander lépett a színpadra. … Szerintem egész jó voltam. 10 perc múlva kiderült, hogy én kaptam a szerepet. Csak az a gond, hogy a beugró szerepét Lysander megszállottja kapta, Veronika.

Nagyon utálom. Állandóan Lysanderen csüng. Rólam pedig tudomást sem vesz és most ő lett a beugróm. :(  Megkerestem Lilit, hogy elmondhassam neki.

- Szia Lili! Képzeld megkaptam a szerepet és Lys lesz a fehér nyuszi. Viszont találd ki, hogy ki lesz a beugróm!

- Veronika. Képzeld én is ott voltam! Én leszek a fa! Ami háromszor is megjelenik a darabban. Irigykedsz mi?

- Ja nagyon.-mondtam röhögve.

- Gondoltam!-mondta Lili is nevetve. Még sokáig röhögtünk, de egyszer csak meghallottuk Veronika hangját.

- Sziasztok csajok!-jött oda hozzánk Veronika.

- Hello Veronika!-köszönt neki Lili.

- Csak semmi Veronikázás. Nyugodtan hívjatok csak Verónak.-mondta álmosoly kíséretében.

- Ok.-mondtuk Lilivel egyszerre. …

Az próbák olyan gyorsan elteltek. Ma van az előadás! Nagyon izgatott voltam. Ma is Lys-zel mentem suliba. A szekrényembe be volt dobva egy levél, hogy menjek a szertár elé. Sajnos aláírás nem volt rajta. Amikor odaértem nem volt ott senki. Gondoltam benézek a szertárba. Ekkor valaki hátulról meglökött és rám zárta az ajtót. Mielőtt még kattant volna a zár egy résen megláttam Veronika önelégült arcát.

- Segítség!-kiabáltam.

Lili szemszögéből

Már mindenhol kerestem Rebekát. Végül úgy döntöttem, hogy már biztos kész van, úgy hogy elindultam a szertár felé, mivel úgy emlékeztem ott hagytam a jelmezt. Amikor odaértem nagyon meglepődtem.

- Lys? Rebeka??-kiáltottam.

Rebeka szemszögéből

- Segítsetek! Veronika bezárt.-kiabáltam ki.

- Hol lehet a kulcs?-kérdezte Lili.

- Veronika azt hiszem a zsámolyok mögé dobta, hogy senki ne találja meg.-mondtam.

- Megnézem.-mondta Lys. Hamar meg is találta, és kiszabadultam.

- Köszönöm Lys!-mondtam és a nyakába ugrottam.

- Nincs mit. Most viszont siess, mert nem fogsz elkészülni.

Gyorsan felöltöztem. Mikor mentem ki megláttam Veronikát ugyan olyan ruhában mint amilyenben én voltam.

- Te?-kérdeztem nem túl kedvesen.

- Te?-utánzott akár csak egy majom.

- Megmagyaráznád, hogy miért zártál be és, hogy miért vagy olyan ruhában, mint amilyenben én?

- Micsoda? Miért mondod hogy bezártalak?

- Láttam. Szóval semmi értelme tagadnod. Ja, és amúgy meg nagyon rosszul színészkedsz.-mondtam neki.

- Van bizonyítékod? Nem hiszem. Úgy sem fog senki hinni neked!

- Eddig nem volt.-ekkor feltartottam a kezemben lévő magnót.-Most már viszont van!

- Átkozott kis fruska! Hogy képzeled hogy becsapsz?-ekkor a szája elé kapta a kezét. Gondolom rájött, hogy evvel még nagyobb hülyeséget csinált.

- Szerintem inkább ne mondj semmit, csak vedd le ezt a ruhát és tűnj el.

- Ezt még megbánod!

A darab nagyon jól sikerült. Mindenkit megtapsoltak és mindenki jól érezte magát.